Iskolánkban október 1-jén 9 órai kezdettel emlékeztünk meg a Zene világnapjáról, a 7.a osztály tanulóinak segítségével. ( Mészáros Noémi, Tapodi Alex, Selmeczi András, Bartkó Dominik, Radics Amira Sanel, Deli Zétény Benett, Timár Mátyás Olivér, Polikovszka Kira, Nagy Luca, Furucz Milán, Gyenizse Hanna, Lakos Levente)
A Zene Világnapja Yehudi Menuhin hegedűművész és karmester kezdeményezésére, az UNESCO Nemzetközi tanácsa jóváhagyásával született, első ízben 1975-ben ünnepeltük.
A zenehallgatás módot ad arra, hogy az emberek megértsék egymást, mert a szavakkal ellentétben a zene mindig őszinte!
Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését.
A zene körülölel bennünket! Zenéje van a természetnek! Például a szél zúgása, eső kopogása, a madarak szárnysuhogása, az állatok hangjai, énekei. De zenéje van a tárgyaknak is! Akár a vonat zakatolása, az edények csörömpölése, az ajtó nyikorgása, vagy a poharak „csengetése”, de még a telefonunk billentyűzete is ad olyan hangokat, amit zenének nevezhetünk.
Megállapíthatjuk tehát, hogy életünket keresztül-kasul szövi a zene, a bölcsőtől a sírig. A zene első megnyilvánulása az ember életében a nevetés és a sírás, majd különböző eszközöket használt a ritmus kifejezésére. Később már nemcsak a ritmushangszerek voltak jelen, hanem sípok és kezdetleges furulyák is. Így kezdődött a zene és a hangszerek fejlődése, ami napjainkig tart.
